A mezőlista mezők vesszővel elválasztott listája. A feltétel bármi lehet, ami az egyes rekordok mezőiből kiszámítható. A mezőlista helyén a * a tábla összes mezőjét jelenti. Ha nem adunk meg feltételt (az elhagyható részeket szögletes zárójel jelöli), a tábla összes rekordját listázza. Nagy táblák esetén ezt ne tegyük.
Adott tábla adott mezőjére tábla.mező módon hivatkozhatunk, de ha egyértelmű (pl. egytáblás lekérdezések esetén), a tábla nevét elhagyhatjuk.
A feltételekben a következő műveletek szerepelhetnek:
- AND, OR, NOT (és, vagy, tagadás) logikai műveletek, akár zárójelekkel. A ! is tagadást jelent.
- Relációs jelek: <, >, =, <=, >=, <> vagy != a nem egyenlő jelölésére.
- Matematikai műveletek.
- LIKE keresőszöveg szövegrészletre való kereséshez. a keresőszövegben a * karakter tetszőleges szövegrészletet jelölhet. Pl. "George*" a George-dzsal kezdődő nevű szövegeket jelenti. A ? egyetlen karaktert helyettesíthet.
- BETWEEN érték AND érték intervallum jelölésére.
- Szám, szöveg, dátum, logikai konstansok. A szöveget idézőjelek közé kell tenni ("majom"), a dátumot # jelek közé (pl. #2015.05.30#). Logikai konstansok lehetnek a true és a false.
- Függvények, melyek adott értékekből más értéket számítanak ki. Ilyen pl. a YEAR, MONTH, DATE függvény, mely a megadott dátum évét, hónapját, napját számítja ki, pl. MONTH(#2016.09.07#) értéke 9.
Szövegfüggvények: LEFT(szöveg,szám): a szöveg első valahány karaktere, RIGHT ugyanez utolsó karakterekre.
Példák lekérdezésekre:
SELECT * FROM Filmek;
SELECT cím FROM Filmek WHERE hossz>120;
SELECT cím FROM Filmek WHERE hossz<90 OR (nyelv=magyar AND bemutat>=#1980.01.01#);
SELECT cím,rendező FROM Filmek
WHERE rendező NOT LIKE "George*" AND rendező NOT LIKE "Steven*";
SELECT cím FROM filmek WHERE hossz BETWEEN 90 AND 110;
SELECT rendező FROM Oscar WHERE LEFT(rendező,1)="S"
A mezőlistában nem csak mezők, hanem bármilyen kiszámítható érték szerepelhet. A következő példa csak a filmek bemutatásának évét mutatja:
SELECT cím,YEAR(bemutat) FROM Filmek;
Speciális érték a NULL. Ez különbözik mind az üres szövegtől. mind a nulla számértéktől; azt jelenti, hogy nincs adat. Például nem ismert a film bemutatójának ideje. A NULL értékek kezeléséhez speciális műveletek tartoznak:
- IS NULL (a mező értéke NULL)
- IS NOT NULL (a mező értéke nem NULL
SELECT cím FROM Filmek WHERE bemutat IS NOT NULL;
A végeredmény rendezhető is, ekkor a választó lekérdezés így folytatódik:
SELECT ... ORDER BY szempont [ ASC/DESC ] [,...] ;
Az ORDER BY után egy vagy - többszempontú rendezésnél - több kifejezés, általában mező szerepel. Többszempontú rendezésnél ha az első szempont szerint vannak egyformák, a következő szempontot veszi figyelembe. ASC=növekvő, DESC=csökkenő (alapból ASC). Példák:
SELECT * FROM Filmek ORDER BY cím;
SELECT * FROM Filmek ORDER BY bemutat DESC;
SELECT * FROM Filmek ORDER BY YEAR(bemutat) DESC,cím ASC;
Az utolsó példa a filmeket a bemutatás éve szerint rendezi csökkenő sorrendbe, az azonos évben bemutatottakat pedig cím szerint ábécérendbe.
Ha nem a teljes eredményre van szükségünk, hanem annak csak első n rekordjára, a lekérdezést így kell kezdeni:
SELECT TOP n ...
Ugyanakkor az adattáblában a rekordok sorrendje esetleges, nincs sok értelme tehát kiválasztani pont az első kettőt. Ilyen formában akkor használhatjuk a lekérdezést, ha mindegy, melyik rekordra van szükségünk. Pl.:
SELECT TOP 1 * FROM Filmek;
Ha azonban ezt rendezéssel kombináljuk, máris sokkal hasznosabb:
SELECT TOP 1 cím FROM Filmek ORDER BY hossz DESC;
Ha a filmeket hossz szerint csökkenő sorrendbe rakjuk, az első lesz a leghosszabb. Így az első rekord kiválasztásával kiírhattuk a leghosszabb film címét. A példában két leghosszabb (121 perces) film is szerepel: ilyen esetben a lekérdezés mindkettőt megadja! További példák:
SELECT TOP 1 rendező FROM Oscar ORDER BY díjak DESC;
SELECT TOP 1 cím,rendező FROM Filmek ORDER BY bemutat;
Csoportosítás és részösszegek
Ha a rekordokat valamely szempont (pl. a filmek nyelve) szerint csoportosítjuk, az eredményben annyi rekord szerepel, ahány csoportunk van (a példában 4). A lekérdezés ilyenkor nem a tábla egyes rekordjaira, hanem a csoportra jellemző értékeket ad meg (pl. melyik nyelvű filmből mennyi van, milyen hosszú a leghosszabb film).
SELECT ... GROUP BY csoportosítási alap ...
Ez a példa nyelv alapján csoportosítja a rekordokat. Minden csoportnyk kiírja a nyelv mezőjét (ez a csoport jellemzője), eredményül 4 rekordot kapunk.
SELECT nyelv FROM Filmek GROUP BY nyelv;
Több csoportosítási szempontot használva több, kisebb csoportot kapunk. Ha a filmeket nyelven kívül bemutatás hónapja szerint is csoportosítjuk, az angol filmeken belül is 4 csoport keletkezik, így összesen 7 rekordunk lesz. Vagyis azok a rekordok kerülnek egy csoportba, melyeknél mindkét csoportosítási alap megegyezik.
A lekérdezésben a következő összegző függvényeket használhatjuk:
- SUM, AVG: összeg és átlag
- MIN, MAX: az értékek közül a legkisebb/legnagyobb
- COUNT: az értékek darabszáma, a NULL értékeket nem számolja bele
Ez a példa kiszámítja a filmek átlagos hosszát:
SELECT AVG(hossz) FROM Filmek;
ez pedig a júiusban bemutatott filmek számát:
SELECT COUNT(cím) FROM Filmek WHERE MONTH(bemutat)=6;
Ha csoportosítást is használunk, az összegző függvények minden csoportban elvégzik az összegzést.
Példa: melyik nyelven hány film van?
SELECT nyelv,COUNT(cím) FROM Filmek GROUP BY nyelv;
Látható, hogy a kiírandó mezőknél a csoportosítási alap mellett még összegző függvények fordulhatnak elő, hiszen ezek is a csoportra egyértelműen jellemző adatokat határoznak meg.
COUNT használatánál majdnem mindegy, melyik mezőt számoljuk meg. A legutóbbi példában azonban COUNT(cím) helyett COUNT(bemutat)-ot írva eggyel kevesebb lesz az angol nyelvű filmek száma, mert a NULL értékű bemutatást nem számolja bele.
A WHERE utáni feltételt az adatbázis-kezelő minden egyes rekordra vizsgálja. A csoportosítást csak a feltételt teljesítő rekordokra végzi el. A csoportképzés utáni összegzett eredményeket a HAVING használatával vizsgálhatjuk. A sorrend tehát: WHERE, GROUP BY, HAVING.
Melyik hónapban mutattak be 1-nél több filmet?
SELECT MONTH(bemutat) FROM Filmek GROUP BY MONTH(bemutat) HAVING COUNT(cím)>1;
Ha ráadásul csak az angol nyelvű filmek érdekelnek:
SELECT MONTH(bemutat) FROM Filmek WHERE nyelv="angol" GROUP BY MONTH(bemutat) HAVING COUNT(cím)>1;
További példa:
SELECT nyelv FROM Filmek GROUP BY nyelv HAVING COUNT(cím)=1;
A példabeli két tábla között a Rendező mező teremt kapcsolatot. Szeretnénk kiírni a filmek címe mellett a film rendezője Oscar-díjainak számát is.
SELECT cím,díjak FROM Filmek,Oscar;
A lekérdezésben ekkor mindkét táblát megadhatjuk. Azt azonban nem adtuk meg, hogyan kell a két táblát összekapcsolni. Az eredményben összesen 8*6=48 rekord szerepel, az adatbázis-kezelő ugyanis az első tábla minden rekordjához párosította a második tábla összes rekordját! Erről meggyőződhetünk ezzel a lekérdezéssel:
SELECT Filmek.rendező,Oscar.rendező FROM Filmek,Oscar;
Ez nyilván helytelen. (Figyeld meg, hogy itt már az azonos nevű mezők miatt meg kellett adni, melyik tábla rendező mezőjére hivatkozunk!)
Eddigi ismereteinkkel is megoldhatjuk a feladatot: a 48 lehetséges párosításból válogassuk ki azokat, amelyeknél a két táblából való rendező mezők megegyeznek.
SELECT cím,díjak FROM Filmek,Oscar WHERE Filmek.rendező=Oscar.rendező;
és valóban, így már csak a szükséges 8 rekordot kaptuk. Ez azonban - legalábbis nagy adatbázisoknál - nem hatékony.
Kapcsolat megadásával az adatbázis-kezelő végigmegy az első táblán, és minden rekordhoz megkeresi a kapcsolat által megadott párját (vagy több párját) a másik táblából.
SELECT ... FROM tábla1 INNER JOIN tábla2 ON mező1=mező2 ...
A példában:
SELECT cím,díjak FROM Filmek INNER JOIN Oscar ON Filmek.rendező=Oscar.rendező;
Ha nincs pár, 0, ha több pár is van, több rekord lesz az eredmény.
